Név:

E-mail:

Üzenet:


Ellenörző kód: Kérjük írja be a két szám összegét! 46 + 40


vissza | programtervezőbe

MNM - Rákóczi Múzeum, Sárospatak

Szolgáltatás jellege: Tájházak, múzeumok
Szolgáltatás típus: Múzeumok
Település: Sárospatak
Cím: 3950 Sárospatak Szent Erzsébet út 19.
Telefon: 06 47 311 083
E-mail: info@rakoczimuzeum.hu
Honlap: www.rakoczimuzeum.hu

Állandó kiállítások
- Rákócziak dicső kora
- Vörös-torony
- Olaszbástya, kazamata
- Későreneszánsz hadművészet
(2013.04.01-10.30.)
- Hegyaljai szőlészet és borászat

Időszaki kiállítások
- A Károlyi- és Windischgrätz-család
vidékünk történetében
2012. július - 2013. október 31.
- Karikatúrák az 1950-es,
1960-as évekből
2013. május-október

Rendezvények, programok:
- 2013. jún. 22. - Múzeumok éjszakája
- 2013. júl. 20-21. - Várostrom

Kapcsolattartó:
Kuzsmiczki Eszter
e-mail:
eszter@rakoczimuzeum.hu
telefon: 47 311 083 116

Nyitva tartás:
Kedd-péntek 10-18 óráig nyitva,
hétfőn zárva tart

Facebook oldal - LINK

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma

Az 1950-ben alakult Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma Magyarország legjelentősebb Rákóczi kultuszhelye. A Vörös-torony szintenként váltakozva hadászati- és lakó funkciót töltött be a XVI-XVII. században.

1573-tól a Dobó-család tagjai, 1608-tól Lorántffy Mihály birtokolták a várat, mely fénykorát a XVII. században, a Rákóczi-család uralma alatt élte.1616-ban I. Rákóczi György, a későbbi erdélyi fejedelem szerezte meg felesége, Lorántffy Zsuzsanna hozományaként, s közel száz évig maradt a család tulajdonában. Sárospatak a hatalmas Rákóczi birtokok központja, kedvelt tartózkodási helye a család négy nemzedékének. Országos jelentőségű politikai, kulturális központ.

1660-tól I. Rákóczi Ferenc és anyja Báthory Zsófia, 1676-tól II. Rákóczi Ferenc és Julianna a birtokosai a várnak.

II. Rákóczi Ferenc 1694-ben feleségével, Hesseni Sarolta Amáliával itt rendezte be fejedelmi udvarát. A vár jelentős szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcban. 1707-től Rákóczi gyakran tartózkodott itt.

A szabadságharc után a Trautsohn, azután a Bretzenheim hercegi család kezébe került Patak. A XIX. században nyerte el a várkastély a romantikus, eklektikus ízlésű külső és udvari homlokzatait, megőrizve azonban a XVI-XVII. századi reneszánsz jellegét. A vár védelmi jellege megszűnt. Az 1826-ban Cavet tervei alapján készült angol tájképi kertbe bekomponálták a romantikus várromokat is. 1875-től a II. világháború végéig a Windischgrätz hercegek tulajdona a várkastély.

A palotaszárnyban a "Rákócziak dicső kora" című kiállítás a Rákóczi-család és Sárospatak XVI-XVIII. századi történetét, II. Rákóczi Ferenc életét és a szabadságharc eseményeit követi nyomon. A hozzá kapcsolódó bútorkiállítás időrendi sorrendben haladva a gyűjtemény legszebb darabjaiból, a pataki várkastély évszázados fejlődését mutatja be.

A "Főúri élet a XVI-XVII. században" című, a Vörös-toronyban rendezett kiállítás válogatás a késő reneszánsz bútorművesség legszebb darabjai közül. A Vörös-toronyból kiemelt eredeti késő reneszánsz faragványok mint monumentális műtárgyak jelennek meg a "Beszélő kövek" kiállításon (Bretzenheim folyosó és lépcsőcsarnok), Reneszánsz és Gótikus kőtárakban.

A főúri könyvtárak sorába tartozott a XVII. században a Rákócziak, a XIX. században a Bretzenheimek könyvtára. A mai főúri könyvtár kiállítás a Perényi-szárny földszintjén mutatja be a múzeum XVI-XIX. századi könyveit. 

A "Hegyaljai szőlészet és borászat"-i kiállításunkon a szőlő és borkultúra tárgyi emlékei láthatók a pinceágban.

A Múzsák Temploma 1999-től a MNM Rákóczi Múzeuma kezelésében van, időszaki kiállítások helyszíne.

A külső vár falait és bástyáit Perényi Péter építtette egy időben a belső várral. A védelmi rendszert I. Rákóczi György korszerűsítette. A ma legszembetűnőbb része a kazamatás várfal, a délnyugati sarokbástya és a Veres-bástya. A várfal és a bástyák pusztulása 1702-ben történt, robbantás döntötte őket romba.

A Vörös-torony külső védelmi rendszere az Olaszbástya kazamata. Kiállítása "A késő reneszánsz hadművészet" a sárospataki vár külső védelmi rendszerének kialakulását, a korabeli fegyvereket, a katonák életet mutatja be.

A sárospataki külső vár délkeleti szegletében működött 1631 és 1648 között I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye. A régészeti feltárás során napvilágra került a több helyiségből álló épület, déli részén a nagyméretű bronzolvasztó kemencével és a hozzá tartozó öntőaknával. A műhelyben több száz ágyút önthettek, melyek zöme a fejedelem birtokain lévő várak és erődített udvarházak számára készült.

A délnyugati sarokbástya, a Konyhabástya, elnevezése a szomszédságában működő nagy várkonyhára utalt. 2009 óta a Vörös-torony Étterem várja a reneszánsz ízek kedvelőit.


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére


Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen
Civertan Grafikai Stúdió
Cím: 1064 Budapest, Izabella u. 69.
Telefon: 06 1 332 3261
E-mail: civertan@civertan.hu
Az oldalon szereplő információk, képek
és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768
Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió