Alapszabály
A Magyarországi Történelmi Várak Egyesületének
Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya
A magyarországi történelmi várak kezelésével, működtetésével megbízott szervezetek, múzeumok, valamint minden olyan más személy, aki fontosnak érzi magyarországi történelmi várak megfelelő megőrzését, fejlesztését, elhatározták, hogy a koordinálás és szabályozottság elősegítésével, szakmai együttműködésük és szakmai érdekképviseletük érdekében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény - továbbiakban: Ptk. -, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben - továbbiakban: Ectv. - foglalt formában, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvényben - továbbiakban: Cnytv. - meghatározott követelményeknek megfelelően működő egyesületet hoznak létre.
1. Általános rendelkezések
1.1. A szervezet neve:
Magyarországi Történelmi Várak Egyesülete (továbbiakban: Egyesület)
1.2. Az Egyesület célja:
A magyarországi történelmi várak működtetésének, megóvásának, felújításának és programjainak szervezése. A mai és a történeti Magyarország várai közötti együttműködés elmélyítése. A várak megjelenéseinek összefogása, közös programjai, elképzeléseik megvalósításának támogatása, koordinálása. A várak látogatottságának növelése, a várturizmus fejlesztése, fellendítése. A várak történetének kutatása, dokumentálása.
1.3. Az Egyesület székhelye:
2500 Esztergom, Szent István tér 2.
1.4. Az Egyesület bélyegzője az alábbi elemeket tartalmazza:
Köralakú, középen stilizált vár, amelyen a Magyarországi Történelmi Várak Egyesülete felirat található.
1.5. Az Egyesület jogi személy,
működését a Taggyűlés által megállapított Alapszabály szerint folytatja, tevékenységi köre kiterjed Magyarország egész területére.
1.6. Az Egyesület szervei:
- taggyűlés,
- elnök,
- elnökség.
2. Az Egyesület feladatai és céljai
megvalósításának eszközei
2.1.1. Pályázatok figyelése, benyújtása, projektek lebonyolítása.
2.1.2. Segítségnyújtás a tagok közös marketing tevékenységében, megjelenésében.
2.1.3. Segítségnyújtás a tagok és a hivatalok közötti kommunikációban.
2.1.4. Szükség esetén a tagok képviselete hivatalos szerveknél, hivatalokban.
2.1.5. Együttműködés más, a várakat, várkapitányokat támogató szervezetekkel, cégekkel.
2.1.6. Együttműködés az Európai Unió más részén található várakkal, várakat képviselő személyekkel, cégekkel, önkormányzatokkal.
2.1.7. Táborok, kézművesnapok, hagyományőrző-és egyéb játékok, vetélkedők, versenyek, programok szervezése, rendezése, kiállítások, kulturális programok, rendezvények, lebonyolítása.
2.1.8. Régészeti feltárások segítése, eredményeinek publikálása.
2.1.9. Vár-történeti kiadványok, publikációk megjelentetése.
2.1.10. Vár-történeti történelmi tanfolyamok, ismeretterjesztő előadások szervezése, lebonyolítása.
2.1.11. A középkori élet, kultúra és hadi-kultúra bemutatása.
2.1.12. A Vártúrák mozgalom (Vár-turisztikai projekt) segítése, kibontakoztatása.
2.1.13. Vár-történeti konferenciák szervezése, lebonyolítása.
2.1.14. A várak környezetében lévő turistaútvonalak karbantartása, helyi termékek előállításának segítése.
3. Az Egyesület gazdálkodása
3.1. Az Egyesület az Ectv. 2. § 22. pontja szerinti közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az Egyesület éves költségvetési terv alapján gazdálkodik, a mindenkori pénzügyi és számviteli szabályok betartásával. Az Egyesület bevételeit a tagdíj, a gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel, a költségvetési támogatás (így a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege), az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel, más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány, befektetési tevékenységből származó bevétel, valamint az előbbiek közé nem tartozó egyéb bevétel képezik. Az Egyesület költségeit, ráfordításait az alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek, a gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek, az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása, valamint az előbbiek közé nem tartozó egyéb költségek képezik.
Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, azzal, hogy a tagjai elsődlegesen nem gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására alapították. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület alapítója, tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet (alapcél szerinti tevékenység) - ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. Az Egyesület vagyonát az Ectv. 17. § (3) bekezdése szerint folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja. Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. Az Egyesület feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.
Az Egyesület bevételeit, költségeit ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván oly módon, hogy a költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani. Az Egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.
Az Egyesület a működése során az adománygyűjtésekkel és ezek nyilvántartásával kapcsolatban az Ectv. 24-26.§-nak rendelkezése szerint jár el.
Az éves költségvetési tervet és beszámolót az elnökség készíti el és terjeszti a Taggyűlés elé elfogadásra. A tárgyévi éves költségvetési tervet az elnökség a tárgyévet megelőző év október 31-ig, a beszámolót pedig a tárgyévet követő év április 30-ig köteles a Taggyűlés elé terjeszteni.
Az Egyesület a működése során a könyvvezetésével és beszámolási rendjével kapcsolatban az Ectv. 27-30.§-nak rendelkezése szerint jár el.
3.2. A tagok a tagdíj keretében vállalják a 2. pontban megjelölt feladatok ellátásához szükséges, és az egyes szolgáltatások ellenértékét is magukban foglaló működési költségek megtérítését. A tagdíj évente előre, minden év október 1. napjáig esedékes, megfizetésének módja az Egyesület bankszámlájára való átutalás.
A tagdíj mértékét a Taggyűlés egy évre előre határozza meg, az első évre az alakuló Taggyűlés az alapszabály elfogadásával egyidejűleg, minden további évben a költségvetési terv elfogadásával egyidejűleg.
Az Egyesület bankszámlája felett az elnök önállóan, akadályoztatása esetén pedig a titkár és az első alelnök együttesen jogosult rendelkezni.
Az Alapszabály vagy a Taggyűlés eltérő rendelkezése hiányában az elnök önállóan jogosult utalványozni.
3.3. Amennyiben a 3.1. pont szerinti pénzeszközök nem fedeznék az Egyesület éves működési költségét, a tagok által fizetendő pótbefizetés összegéről a Taggyűlés jogosult határozni. A Taggyűlés pótbefizetésre kötelező határozatához az összes, az Egyesületben szavazati joggal rendelkező tag kétharmados szótöbbsége szükséges. A határozatnak tartalmaznia kell a tagokat terhelő pótbefizetés összegét, a teljesítés határidejét és módját.
3.4. A költségvetés túllépését csak taggyűlés hagyhatja jóvá.
3.5. Az Egyesület - céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, továbbá feladatainak ellátása végett - gazdálkodó és az alábbi korlátokkal gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat és / vagy alapítványt alapíthat a Taggyűlés döntése alapján. E tevékenység nem lehet ellentétes sem a jelen Alapszabályban foglalt elvekkel, sem a tagok érdekeivel, sem a hatályos jogszabályokkal.
Az Egyesület elsődlegesen az Ectv. 2.§ 11. pontja szerinti gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem végez, ilyen tevékenységet csak a célja megvalósításának előmozdítása érdekében, céljait nem veszélyeztetve, kiegészítő jelleggel végezhet összhangban az Ectv. 2.§ 7., 10. és 11. pontjával összhangban.
4. Az Egyesület tagjai
4.1. Az Egyesület rendes tagjai lehetnek azok a természetes vagy jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, amelyek egyet értenek az Egyesület célkitűzésével, amelyek elfogadják az Alapszabályt, és a belépési nyilatkozatban foglaltak szerint azt magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Az Egyesület pártoló tagjai lehetnek azok a természetes vagy jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, amelyek az Egyesület célkitűzéseit magukévá teszik és ezek megvalósítását vagyoni hozzájárulással segítik. Az Egyesület pártoló tagja költségvetési szerv nem lehet. Az Egyesület tiszteletbeli tagjai csak azon természetes személyek lehetnek, akik az Elnökség döntése alapján az Egyesület céljainak valóra váltását elősegítő tevékenységükkel kimagasló érdemet szereztek.
4.2. Az Egyesület tagjai közreműködésüket személyesen, szervezet tag esetén a nyilvántartásba bejegyzett, a szervezetre vonatkozó jogszabályi előírások alapján képviseleti joggal bíró képviselőjük útján gyakorolhatják. Egy képviselő csak egy képviseleti jogosítvány alapján járhat el.
5. A tagok jogai
5.1. A rendes tagok jogai:
- részvétel az Egyesület tevékenységében,
- felszólalási, véleményezési, indítvány- és javaslattételi jog,
- a választás joga az Egyesület szervezeteinek tisztségeire,
- választott tisztségek betöltésének joga,
- a rendes tag választhat és bármely tisztségre megválasztható azzal, hogy a 14. életévét be nem töltött kiskorú személy tag a taggyűlésen választójoggal rendelkezik, azonban csak az életkorának megfelelő tisztségre választható. A 14. életévét betöltött kiskorú tagnak korlátlan választójoga van, azonban nem választható olyan tisztségre, amely tisztség betöltéséhez teljes cselekvőképességre van szükség.
javaslattételi jog az Egyesület Taggyűlésének összehívására,
- az Egyesület tevékenységéről, valamint illetékességébe tartozó kérdésekről információ kérése,
- az Egyesület információs, érdekvédelmi és tanácsadói szolgálatának igénybe vétele,
- a tag jogosult az Egyesület által biztosított kedvezményekkel,
- Az egyesület szervei (Taggyűlés, Elnökség) által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag - a különleges jogállású tag (pártoló tag, tiszteletbeli tag) csak érintettsége esetén -, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.
5.2. A pártoló tagok jogai:
- részvétel a Taggyűlésen tanácskozási joggal,
- részvétel az egyesület által szervezett rendezvényeken, konferenciákon,
- az Egyesület információs, érdekvédelmi és tanácsadói szolgálatának igénybe vétele,
- a tag jogosult az Egyesület által biztosított kedvezményekkel élni.
5.3. A tiszteletbeli tagok jogai:
- részvétel a Taggyűlésen tanácskozási joggal,
- részvétel az egyesület által szervezett rendezvényeken, konferenciákon,
- az Egyesület információs, érdekvédelmi és tanácsadói szolgálatának igénybe vétele,
- a tag jogosult az Egyesület által biztosított kedvezményekkel élni.
5.4. A tagok jogaikat törvényesen, azok rendeltetésének megfelelően kötelesek gyakorolni. Tilos a jogokkal való visszaélés. Tilos a tagok jogainak bármilyen csorbítása.
6. A tagok kötelezettségei
A tagok általános kötelezettsége, hogy közreműködjenek az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, megtartsák az Alapszabály rendelkezéseit, és teljesítsék az Alapszabály által előírt pénzügyi és egyéb kötelezettségeiket az Egyesület felé, így különösen
- részvétel és együttműködés az Egyesület mindazon tevékenységének ellátásában, amelyeket elvállaltak,
- az Egyesület működési körében elfogadott szabályok betartása, az érvényben lévő megállapodások teljesítése, a meghozott döntések végrehajtása,
- kötelezettségvállalás arra, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem akadályozzák az Egyesület tevékenységét és a testületi döntések teljesítését,
- megbízható, valóságnak megfelelő és felelősségteljes információadás, illetve annak biztosítása, részvétel az Egyesület információs rendszerében,
- tagdíj fizetése a 3.2. pontban foglaltak szerint.
7. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése, szankciók
7.1. Az Egyesület nyitott tagságú. A tagfelvételt írásban kell kérni az Elnökségtől, mint döntésre jogosult szervtől, mely a kérelem tárgyában 90 napon belül egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással dönt.
Az Egyesület tagfelvételre jogosult szerve nem utasíthatja el a jelen Alapszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, és az alapszabályt magukra nézve kötelezőnek elismerő tagok jelentkezését, illetve csatlakozását, kivéve olyan körülmények fennállása esetén, amelyek az érintettek kizárásához vezetnének.
Az elnökség tagfelvételi ügyben hozott döntését a kérelmet előterjesztő féllel és valamennyi taggal az elnökség írásban közli, a kérelmet előterjesztő, illetve a tag által székhelyként megadott címre küldött ajánlott, tértivevényes levélben, mely levél kézbesítettnek tekintendő a feladástól számított tizedik munkanapon, attól függetlenül, hogy a posta bármilyen jelzéssel a feladóhoz visszaküldi a levelet.
A 14. életévét be nem töltött kiskorú személy belépési nyilatkozatához a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges, a 14. életévét betöltött kiskorú személyek belépési nyilatkozatához a törvényes képviselő hozzájárulása nem szükséges.
7.2. A tagsági viszony megszűnik:
- kilépéssel,
- kizárással,
- a tag jogutód nélküli megszűnésével, illetve elhalálozásával.
7.3. A tag az Egyesületből írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphet, a kilépés az írásbeli közléssel hatályosul. A kilépési szándékot az Elnökséggel kell közölni.
7.4. Kizárás
7.4.1. Azt a tagot, aki az előírt tagsági díjjal hat hónapot meghaladóan hátralékban van, és azt írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi, a Taggyűlés a tagok sorából kizárhatja. A tagot a tagdíj megfizetésére az Elnökség írásban, két alkalommal 15 napos fizetési határidővel felszólítja a tag által lakcímként vagy székhelyként megadott címre kiküldött ajánlott levélben, mely levél kézbesítettnek tekintendő a feladástól számított tizedik munkanapon, attól függetlenül, hogy a posta bármilyen jelzéssel a feladóhoz visszaküldi a levelet. A második írásbeli felszólítás eredménytelenségét követően a határozatképes taggyűlés az összes, az Egyesületben szavazati joggal rendelkező tag 2/3-os szótöbbségével határoz a tagkizárásról. A taggyűlésen jelenlévő tagot a tagkizárás tárgyában történő határozathozatal során szavazati jog nem illeti meg, azonban védekezését előterjesztheti. A határozatot a taggal írásban közölni kell a tag által lakcímként vagy székhelyként megadott címre kiküldött ajánlott, tértivevényes levélben. A tagot kizáró határozat bíróság előtt megtámadható a döntés közlésétől történő 30 napos, jogvesztő határidő alatt.
7.4.2. A taggyűlés a tagot kizárhatja, ha a tag az Alapszabály rendelkezéseit, illetve tagi kötelezettségeit súlyosan megsértette, vagy az Egyesület működését egyébként veszélyezteti, továbbá ha a felfüggesztésre okot adó körülmények a felfüggesztés időtartamának lejártakor is fennállnak a tag esetében. A tagot az Alapszabály rendelkezéseinek és tagi kötelezettségeinek megtartására, továbbá az Egyesület működését veszélyeztető magatartástól történő tartózkodásra az Elnökség írásban, egy alkalommal 15 napos határidővel felszólítja a tag által székhelyként megadott címre kiküldött ajánlott, levélben, mely levél kézbesítettnek tekintendő a feladástól számított tizedik munkanapon, attól függetlenül, hogy a posta bármilyen jelzéssel a feladóhoz visszaküldi a levelet. Az írásbeli felszólítás eredménytelenségét követően a határozatképes taggyűlés az összes, az Egyesületben szavazati joggal rendelkező tag 2/3-os szótöbbségével határoz a tagkizárásról. A taggyűlésen jelenlévő tagot a tagkizárás tárgyában történő határozathozatal során szavazati jog nem illeti meg, azonban védekezését előterjesztheti. A határozatot a taggal írásban közölni kell a tag által székhelyként megadott címre kiküldött ajánlott, tértivevényes levélben. A tagot kizáró határozat bíróság előtt megtámadható a döntés közlésétől történő 30 napos, jogvesztő határidő alatt.
7.5. Szankció
7.5.1. Enyhébb kötelezettségszegés, illetve három hónapot meghaladó tagdíj hátralék esetén a taggyűlés az összes, az Egyesületben szavazati joggal rendelkező tag 2/3-os szótöbbségével, a tag tagsági viszonyát legfeljebb 6 hónapra felfüggesztheti. A felfüggesztés időtartamának lejárta esetében a tag az Elnökséghez címzett írásbeli nyilatkozattal kérheti a tagsági jogviszonya folytatását, amelyet az Elnökség a felfüggesztő határozatban szereplő mulasztások és kötelezettségszegés megszűnése esetén engedélyez. Amennyiben a felfüggesztés indoka a tag esetében továbbra is fennáll, az Elnökség jogosult a tagkizárást kezdeményezni.
A felfüggesztés időtartama alatt a tag a szavazati jogát nem jogosult gyakorolni. Amennyiben a tag igazolja, hogy a hátralékos tagdíjat maradéktalanul megfizette, a szavazati joga feléled.
7.5.2. A Taggyűlés határozata bíróság előtt, a döntés közlésétől történő, jogvesztő 30 napos határidő alatt keresettel megtámadható.
8. Az Egyesület szervei
8.1. Az Egyesület taggyűlése
8.2. Az Egyesület elnöke
8.3. Az Egyesület elnöksége
9. A taggyűlés
A taggyűlés az Egyesület legfőbb testületi szerve, a tagok összességének testülete.
9.1. A taggyűlés kizárólagos hatásköre:
9.1.1. A taggyűlés kizárólagos hatásköre az Egyesület belső szervezetének és irányítási, valamint ellenőrzési rendjének kialakítása, az alapszabály megállapítása, illetve módosítása.
9.1.2. Az ügyintéző és képviseleti szerv beszámolójának elfogadása, melynek az év első felében tartandó rendes Taggyűlés tárgyai között szerepelni kell.
9.1.3. Összehangoló és érdekképviseleti tevékenység stratégiájának meghatározása.
9.1.4. Az éves költségvetés és az előző évről szóló számviteli beszámoló jóváhagyása, valamint a befizetendő tagdíjak mértékének, illetve a fizetés elveinek meghatározása.
9.1.5. Az Egyesület más szervezetekkel való együttműködésének elhatározása.
9.1.6. Nemzetközi szakmai szövetségbe való belépés elhatározása.
9.1.7. Az Egyesület egyesülettel, szövetséggel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása, megszűnés esetén döntés a vagyon felosztásáról.
9.1.8. Kizárás és egyéb szankciók alkalmazása.
9.1.9. Az elnökség, mint ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztása és visszahívása, díjazásuk megállapítása, felettük a munkáltatói jogok gyakorlása, amennyiben tevékenységüket munkaviszonyban látják el.
9.1.10.Szakmai bizottságok, ad-hoc bizottságok létrehozása, működésük szabályozása, tagjaik megválasztása.
9.1.11. Mindazon kérdésekben döntéshozatal, melyeket az alapszabály a Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
9.1.12. Az Egyesület költségvetési és gazdálkodási, valamint szervezeti és működési szabályzatának megalkotása.
9.2. A Taggyűlés ügyrendje
9.2.1. Évente legalább egy alkalommal - szükség esetén többször is - a Taggyűlést össze kell hívni. A Taggyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a tagok 1/3-a vagy a 11. pontban meghatározott esetekben bármelyik alelnök vagy a titkár az ok és cél megjelölésével az Egyesület elnökénél írásban kezdeményezi. A Taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt bíróság elrendeli.
9.2.2. A Taggyűlés összehívásáról az elnök gondoskodik.
9.2.3. A Taggyűlés időpontját és napirendjét, valamint az előterjesztéseket, esetleg a határozattervezeteket is tartalmazó meghívót legalább 15 nappal az ülés előtt az elnök postai úton küldi meg a tagoknak.
9.2.4. A Taggyűlés a meghívóban nem szereplő kérdésekben csak akkor hozhat határozatot, ha az ülésen valamennyi tag jelen van, és a döntéshozatalhoz egyhangúan hozzájárultak.
9.2.5. A határozathozatalnál minden tagnak egy szavazata van.
9.2.6. A tag képviselete szervezet tag esetén a nyilvántartásba bejegyzett, a szervezetre vonatkozó jogszabályi előírások alapján képviseleti joggal bíró képviselő útján történik. Egy képviselő csak egy képviseleti jogosítvány alapján járhat el.
9.2.7. Szavazati jogát nem gyakorolhatja a határozathozatalnál az a tag, akinek tagsági jogviszonya jogerősen felfüggesztésre került a felfüggesztés időtartama alatt.
9.2.8. Az elnök jogosult a Taggyűlésre az Egyesület működése szempontjából, illetve a Taggyűlés elé tárt kérdésben érintett vagy abban szakértő nem tag személyt vagy szervezet tagját, vezetőjét meghívni, ha jelenlétét az elnök szükségszerűnek vagy célszerűnek látja. A Taggyűlés ülésein az eseti meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt.
9.2.9. A határozatképes Taggyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt, kivéve az alábbi ügyekben:
- az Alapszabály megállapítása és módosítása,
- az elnök és az elnökség további tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásuk megállapítása
- az Egyesülethez történő csatlakozás elfogadása, illetve a kizárás és más szankciók érvényesítése,
- más társadalmi, érdekképviseleti szervezetbe vagy társulásba, nemzetközi szövetségbe történő belépés vagy kilépés elhatározása,
- az Egyesület megszűnésének kimondása, amelyhez a határozatképes taggyűlésen az összes, az Egyesületben szavazati joggal rendelkező tag 2/3-os szótöbbsége szükséges.
9.2.10. A taggyűlés akkor határozatképes, ha a tagoknak több mint 50 %-a plusz egy fő jelen van. Ha a Taggyűlés nem határozatképes, úgy azt haladéktalanul, de legkésőbb a határozatlanképtelen Taggyűlést fél órán belül újra össze kell hívni, mely esetben a Taggyűlés a megjelent tagok számától függetlenül az eredeti meghívóban szereplő napirendek tekintetében határozatképes.
9.2.11. A Taggyűlés határozatait nyílt szavazással hozza. Bármely tag indítványa alapján a jelenlévő tagok 2/3-os szótöbbségű döntése alapján titkos szavazással hozhat határozatot a taggyűlés.
9.2.12. A Taggyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az Egyesület elnöke és az Egyesület két erre kijelölt tagja, mint jegyzőkönyv hitelesítők írják alá. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, a megtörtént lényeges eseményeket, elhangzott indítványokat, a meghozott döntéseket. A jegyzőkönyvet az ülés döntése szerint kell megküldeni az érintetteknek. A Taggyűlés döntéseit határozatba foglalja, amely határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni.
10. Az Egyesület elnöke
10.1. Az elnököt a taggyűlés választja saját soraiból, egy éves időtartamra.
10.2. Az elnök teendőit pártatlanul és elfogulatlanul köteles ellátni.
Az elnök feladatai:
- irányítja és szervezi a taggyűlést, vezeti annak üléseit,
- a titkári feladatokat ellátó elnökségi tag útján gondoskodik a taggyűlés határozatainak végrehajtásáról, és ellátja a taggyűlés által rábízott feladatokat,
- működteti a feladatok ellátásához kialakított eszközrendszert, kapcsolatot tart a tagokkal,
- jogosult az Egyesület általános képviseletére,
- kapcsolatot tart a minisztériumokkal és hatóságokkal, valamint más szervezetekkel,
- összehívja és vezeti az elnökség üléseit,
- a tagok közötti érdekellentétek objektív feltárásával az ellentétek feloldása,
- az elnök a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles rövid jelentést tenni az Egyesület pénzforgalmi számláján történt tárgyhavi pénzmozgásról az elnökség pénztárosi feladatokat ellátó tagjának
- Önállóan gyakorolja az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot, azzal, hogy az akadályoztatása esetén a bankszámla feletti rendelkezési jogot a titkár és az első alelnök jogosultak együttesen gyakorolni.
- gyakorolja azon jogokat és végzi azon feladatokat, melyeket jelen Alapszabály meghatároz
10.3. Az elnököt akadályoztatása esetén - ennek időtartamára - a titkár helyettesíti azzal, hogy a bankszámla feletti rendelkezési jogot az első alelnökkel együtt gyakorolja.
11. Az Egyesület elnöksége
11.1. Az elnökség az elnökből és a Taggyűlés által a tagok sorából, egy évre választott egy fő első alelnökből és egy fő második alelnökből, valamint egy titkárból áll. Az elnök, illetve az elnökség tagjai nem lehetnek egymás, a Ptk. 685. § b. pontjában meghatározott közeli hozzátartozói.
Az Egyesület Elnökségének tagja az lehet, aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és aki magyar állampolgár, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
Az elnökségi tagság megszűnik az elnökségi tag elhalálozásával, a tisztségről való lemondással, amely lemondást az elnökség ülésén kell bejelenteni, jegyzőkönyvben rögzíteni kell vagy a lemondást írásban, igazolható módon kell közölni. Az elnökségi tagság megszűnik a taggyűlés általi visszahívással (az Elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, azaz a két kérdésről egyidőben kell határozni). Az elnökségi tagság megszűnik a határozott időre választott elnökség esetén - ha az Elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága - annak lejártát megelőzően - megszűnik, azzal, hogy az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.
Az elnökség elnökön kívüli tagjai sorából a titkár látja el pénztárosi feladatokat, míg az alelnökök az operatív feladatokat. Az elnök akadályoztatása esetén a helyettesítésére az első alelnök jogosult.
Az alelnökök feladatai:
- hatályos jogszabályoknak, az alapszabálynak, valamint a taggyűlési határozatoknak a végrehajtása, illetve a végrehajtás koordinálása, operatív feladatok ellátása
- az Egyesület takarékos gazdálkodásának biztosítása az előzetes költségvetési terv alapján,
- az elnök akadályoztatása esetén kapcsolatot tart a minisztériumokkal és a hatóságokkal, valamint más szervezetekkel,
- az Alapszabálynak és a Taggyűlés határozatainak megfelelően folyamatosan intézi az Egyesület operatív ügyeit, beszámol az elnökségnek az ügyek intézéséről,
- folyamatosan tájékoztatja az Egyesület tagjait a Taggyűlés határozatainak végrehajtásáról,
- gondoskodik arról hogy a tagok által bizalmasnak minősített adatok csak a megjelölt célra legyenek felhasználhatóak.
- Az alelnökök bármelyike aggályos - így különösen az Alapszabály rendelkezéseibe, Taggyűlés vagy Elnökség határozataiba ütköző - elnöki rendelkezés vagy magatartás esetén jogosult és köteles ennek felülvizsgálata érdekében a Taggyűlés 30 napon belüli összehívását kezdeményezni az elnöknél, melynek elmaradása esetén az alelnökök bármelyike maga is jogosult összehívni a Taggyűlést az alapszabályban meghatározottak szerint.
A titkár feladatai:
- gondoskodik az Egyesület pénztárának, az Egyesület készpénzállományának őrzéséről, az elnök, az Elnökség, illetve a Taggyűlés döntésének megfelelően a készpénz ki -és befizetések bonyolításáról.
- Előkészíti az Egyesület éves költségvetésének és beszámolójának tervezetét
- Havi rendszerességgel az elnök jelentése alapján ellenőrzi az Egyesület pénzforgalmi számlájának forgalmát, a terhelések, jóváírások jogcíméről, okáról az elnöktől jogosult írásbeli tájékoztatást kérni, aki azt a kézhezvételtől számított 8 munkanapon belül írásban köteles megadni. A titkár aggályos - így különösen az Alapszabály rendelkezéseibe, Taggyűlés vagy Elnökség határozataiba ütköző módon teljesített - kifizetés esetén jogosult és köteles a kifizetés felülvizsgálata érdekében a Taggyűlés 30 napon belüli összehívását kezdeményezni az elnöknél, melynek elmaradása esetén a pénztáros elnökségi tag maga is jogosult összehívni a Taggyűlést az Alapszabályban meghatározottak szerint.
11.2. Az elnökség feladatai:
- két Taggyűlés között önálló döntési jogot gyakorol az alapszabály és a Taggyűlés határozatainak szellemében,
- két Taggyűlés között stratégiai feladatokat határoz meg,
- szükség esetén részt vesz az operatív feladatok ellátásában,
- dönt a tagfelvételi ügyekben,
- az éves költségvetési terv és a beszámoló elkészítése és Taggyűlés elé terjesztése,
- az elnök beszámolójának elfogadása a két elnökségi ülés között végzett munkáról,
- az elnökség éves munkaprogramot készít,
- Az Alapszabály és a Taggyűlés által meghatározott feladatok ellátása,
- Az elnökség tevékenységéről éves beszámolót készít,
- Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet készít.
Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább háromhavonta tartja. Az elnökség az ülés helyéről, időpontjáról, napirendi pontjairól legalább 8 naptári nappal korábban írásban, igazolható módon értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Az elnökséget az elnök, akadályoztatása esetén a titkár hívja össze. Az elnökség határozatképes, ha a négy elnökségi tag közül legalább három elnökségi tag jelen van. Az elnökség határozatait négy elnökségi tag jelenléte esetén egyszerű szótöbbséggel, három jelenlévő elnökségi tag esetén egyhangúan, nyílt szavazással hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt azzal, hogy a levezető elnök más által nem támogatott (egyedüli) szavazata nem dönthet. Az elnök minden elnökségi ülésen köteles beszámolni a két elnökségi ülés között elvégzett feladatokról, melynek elfogadásáról az elnökség köteles dönteni.
A tagfelvétel tárgyában hozott elnökségi határozat ellen a határozat közlésétől számított 15 napon belül a kérelmet előterjesztő fél vagy bármely tag az elnöknél előterjesztett jogorvoslattal élhet a Taggyűléshez, mely esetben a Taggyűlést a jogorvoslat előterjesztésétől számított 45 napon belül össze kell hívni a döntés meghozatala céljából.
Az elnökség tagfelvételi ügyben hozott döntését a kérelmet előterjesztő féllel és valamennyi taggal az elnökség írásban közli, a kérelmet előterjesztő, illetve a tag által lakcímként vagy székhelyként megadott címre küldött ajánlott, tértivevényes levélben, mely levél kézbesítettnek tekintendő a feladástól számított tizedik munkanapon, attól függetlenül, hogy a posta bármilyen jelzéssel a feladóhoz visszaküldi a levelet.
12. Titoktartás, bizalmas adatkezelés
Az Egyesület szervei, tisztségviselői, tagjai kötelesek a működésük körében tudomásukra jutott információkat, adatokat bizalmasan kezelni, gondoskodni arról, hogy azok csak a jelen Alapszabály által meghatározott szabályok szerint, az itt rögzített célok érdekében kerüljenek felhasználásra.
13. Az Egyesület megszűnése
Az Egyesület megszűnik, ha
a) az Egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),
b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,
c) a bíróság feloszlatja,
d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,
e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.
A fenti b)-e) pontokban foglalt esetekben az Egyesület jogutód nélkül szűnik meg. A b) pontban foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontokban foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.
A Taggyűlés nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.
Nem egyesülhet más egyesülettel az Egyesület, ha felszámolás, végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás alatt áll, vagy ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész az egyesületet vagy a bíróságot arról értesíti, hogy az egyesülettel szemben a külön törvényben meghatározott büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. Az egyesület más egyesülettel való egyesülését csak akkor határozhatja el, ha a létesítő okirat szerinti induló tőkét teljes egészében az egyesület rendelkezésére bocsátották.
A jogutód nélkül megszűnt Egyesület - hitelezői igények kielégítése után - megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.
14. Törvényességi felügyelet
Az Egyesület működése felett a törvényességi ellenőrzést a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség gyakorolja.
15. Záró rendelkezések
A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az 1959. évi IV. a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvényben, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvényben, valamint a 350/2011. (XII.30.) Kormányrendelet és a 224/2000. (XII.19.) Kormányrendelet és mellékletei az irányadóak.
A jelen Alapszabályt a Taggyűlés a 2013. február 15-én tartott megismételt, alakuló taggyűlésén fogadta el. Alulírottak kijelentjük, hogy a jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege mindenben megegyezik a 2013. február 15-én tartott, megismételt alakuló taggyűlésén elfogadott tartalommal.